00:00/00:00
外链地址
https://www.eemp3.com/audiofile/ecbce9dcd1e63208d2d4998f767d7faf.mp3
点击复制
Ha én rappelek tesó, akkor sír a hegedű
Sírva nevetünk, amíg nem sírba heverünk
Ha egy film az élet, volt pár gizda szerepünk
Néhanapján pár sztorit még visszatekerünk
Nem akartam, hogy a rosszba belevigyenek
Többre vitte a békásmegyeri telepi gyerek
Megvan mindenem, mert az élet így kerek
A semmivel jöttem, innen már nem veszíthetek
Itt az a zorall, ha valaki problémás
Én meg, azt kérdeztem, miért ne legyek pont én más?
Nem számít, hogy tőlem ki mit vár el
Már tudom az irányt, nem kell mitfahrer
Az ego mantrája, hogy még több legyen nekem
De fontosabb az egyensúlyom, mint az egyenlegem
Gyere velem, megmutatom a szememen át
Amit már a lelked kezdetektől eleve lát
Álmomban körbevettek fura panelek
Én voltam a festmény, és az utca a keret
Könnyezve néztem, ahogy mulat a telep
De nem tudtam ígérni, hogy mindig ugyanaz leszek
Azt mondjátok, bölcsességgel tele már a padlás
Mégis lesitek a választ, mint suliban a padtárs
Rá se léptek az útra, nektek túl lankás
Én meg áttöröm a gátakat, mer' nem bírom a pangást
A lappangást jövök-megyek, mint a pénz
Amíg nem közlik velem is azt, hogy itt a vég
Suppah, nem fogtam fel, hogy elmentél testvér
Hihetetlen, még mindig várom, hogy megérkezzél
Van még bennem szenvedély, hogy érezzem a flesst
De mikor válik nehézzé a léleknek a test?
Rájövünk-e végül, hogy a létezés a fless?
Legnagyobb érték az idő, tévedés a kess
Más igazsága nem az én igazságom
Ezek rossz felé mennek, benézik a sávot
Az elme rabjai, soha nem élhetik az álmot
Koldusok maradnak, akik éhezik a lájkot
Álmomban körbevettek fura panelek
Én voltam a festmény, és az utca a keret
Könnyezve néztem, ahogy mulat a telep
De nem tudtam ígérni, hogy mindig ugyanaz leszek